Bemeneti kompetencia-mérés


Módszertani útmutató a bemeneti kompetenciák méréséhez


Bevezetés

A bemeneti kompetenciamérés módszereinek és eszközeinek fejlesztése a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében 2006-ban az "F" mérés-értékelés projekt keretein belül indult el. A választott kompetenciaterületek a következők voltak:

A HEFOP 3.2.1. „A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése” projekt keretein belül létrejött az új, kompetenciaelvű, moduláris szerkezetű Országos Képzési Jegyzék. Az újonnan kiadott szakmai- és vizsgakövetelmények szakmacsoportok szerint tartalmazzák a bemeneti kompetenciák felsorolását a 3-as szintű szakképesítésekhez. Ebben az útmutatóban 61 bemeneti kompetencia értelmezése és leírása található a mérés értékeléshez szükséges feladatkészítés algoritmusával együtt.

Napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír az informális tudás és annak felmérése, azoknak az embereknek a szakképzésbe történő bevonása, akik nem rendelkeznek ugyan befejezett iskolai végzettséggel, de munkavégzés révén és egyéb úton megszerzett tudásuk és tapasztalataik alapján képesek lennének valamely szakképesítés elsajátítására. A munkaerőpiacról is kiszorulnak, mivel a munkáltatók nem foglalkoztatják őket befejezett iskolai végzettség nélkül, holott el tudják látni az adott feladatot. Magyarországon a felnőtt lakosság körében igen magas azoknak a száma, akik nem rendelkeznek befejezett általános iskolai végzettséggel, ezért a szakképzésből is kiszorulnak.

Az egyén iskolában tanult tudása egy idő után átrendeződik, tartalma átalakul, az ismeretjellegű tudás és elméleti alapú tanulási folyamat mellett teret nyer a szűkebb területet célzó, konvertálható és tapasztalati alapú tudás, a felgyorsult technológiai fejlődés és gazdasági változások miatt egyre többen és többször váltanak munkahelyet, tanulnak új szakmát. Így a tankötelezettségi kor betöltése után a formális tanulás jelentősége is megváltozik, a munkakompetenciák szempontjából visszaszorul. Elsődlegessé válik a társadalmi érdek, hogy minden munkahelyen minél több felkészült szakember dolgozzon, és ennek feltételeként minél többen tudjanak a feladatra irányuló szakmai képzésbe bekapcsolódni. A közelmúlt jogszabályi változásai tették lehetővé, hogy formális iskolai végzettség hiányában a szakképesítések egy része megszerezhetővé válhasson.

Vannak azonban olyan tudáselemek, amelyek hiányában egy behatárolt szakképzési folyamat nem lehet eredményes. Ezek felmérése a képzést szervezők feladata, hiszen az ő felelősségük a képzés eredményessége is.

A felmérési eszközök, feladatok elkészítéséhez, a jelöltek tevékenységének, teljesítményének megítéléséhez nyújt módszertani segítséget ez a útmutató.

A segédlet célja és tartalma

A segédlet célja szempontokat, ötleteket és módszereket nyújtani a szakképzések bemeneti kompetenciáinak méréséhez és értékeléséhez. Ezt egyrészt az egyes kompetenciák és az azokat mérő feladatok készítéséhez szükséges algoritmusok ismertetésével, másrészt kompetenciánkénti, illetve szakmacsoportonkénti mintafeladatok bemutatásával valósítja meg. A segédletnek azonban nem célja a szakképzéseknél egy az egyben felhasználható feladatok és megoldások nyújtása, éppen ezért a jelen módszertani útmutató ilyen feladatokat nem tartalmaz.